Ajánlás - Németh Hajnal

Németh Hajnal művészetét az összetett és átgondolt audiovizuális kísérletek fémjelzik, amelyek korunk vizuális kultúrájára, látványtársadalmára és mediális komplexitására egyaránt reflektálnak. Egyik legutolsó munkájában, az Összeomlásban (2010) kreatívan hasznosította újra a Kiscelli Múzeum templomterét, ahol több autóbaleset tárgyi és szöveges emlékeiből kiindulva hozott létre egy komplex hang- és térinstallációt, amely nemes egyszerűséggel állította színpadra az élet és a halál metafizikai dimenzióit. A Kristálytiszta propagandában (2009) hasonló élességgel és tisztasággal helyezte középpontba az identitás politikai dimenzióit. A fotókat, szövegeket és tárgyi elemeket is felhasználó kiállításon a kortárs médiatechnológiák kritikai alkalmazásán keresztül mutatott rá a politikai ideológiák és a személyes gesztusok összekapcsolásának problematikusságára. Több műve is reflektál a kortárs popzene tárgykultúrájára és technológiájára, valamint kultikus dimenzióira, de úgy, hogy azokat mindig a szubjektum és a társadalom feszültségterében értelmezi újra. Ennek egyik különleges esete az Air Out (2008) videó, ahol speciális hang- és képszerkesztési technikával, egy orgonista játékán keresztül szemlélteti a jel és a zaj, a művészet és a technológia, a szellem és a test egyáltalán nem bipoláris viszonyrendszerének bonyolultságát. Munkásságának fontosságához és jelentőségéhez nagyban hozzájárul, hogy művészete érzékenyen és okosan egyensúlyozik a társadalomkritika, az identitáspolitika és a médiatudatos művészet szempontrendszerei között úgy, hogy az esztétikum (legyen szó akár a design, akár a helyspecifikus installációk, akár a performance világáról) kortárs kritériumait is számításba veszi.

Hornyik Sándor